Jókai Anna: Apokrif imák – alkalmakra

Reggel

ma még minden megtörténhet
ami tegnap sem történt meg
most még jövő ami estére a múlt
kecsegtet a jelen teli van a pult
most még gyúrható ami estére bekövül
kibújtak a tervek álmom fátyla mögül
Kettős ingembe hál’ Isten visszatértem
tegnapi tudatlan: talán ma megértem

Délben

amit elkezdtem, be kell azt fejezni
amit tanultam, ki kell azt fejezni
ami téveszme, le kell azt fejezni
csak el ne siessük
csak le ne késsük

Este

most már odaát várnak
nyílnak-kattannak a zárak
hét ajtó hét küszöbén
merre futsz, hova jutsz, kicsi én?
szomorú, szomorú ami lett
elszakadt, elszaladt az a tett

Dícsérő éneked én nem leszek,
mi más is lehetnék: csak csönd neked. E szó jó: csönd vagyok, csönded vagyok.

(Fuente: ezustsarkany)